Interjú Tóth Tamás plakáttervezővel

Gyerekkori álmod volt, vagy véletlenül csöppent az életedbe a plakáttervezés?

A plakáttervezés tudatos választás eredménye volt már az egyetemen. A tervezőgrafikában a plakát nyújtotta leginkább azt a lehetőséget számomra, hogy kifejezhessem a gondolataimat.

Mit kaptál a Corvinban ahhoz, hogy Magyarország legelismertebb plakáttervezője éppen te legyél?

Nem gondolom, hogy a legelismertebb lennék, azt viszont igen, hogy a munkáimon látszik, hogy szívvel és lélekkel készülnek. Megvan bennük a legfontosabb, az “üzenet”, e nélkül nem létezik számomra tervezőgrafika. A Corvinban a rajzi és a szakmai alapokat kaptam meg, melyekre építkezni lehetett. 

Milyen előzményei voltak annak, hogy a Képzőművészeti Egyetemen találtad magad? Miért pont a Képző?

A Képzőművészeti Egyetem némi kitérővel egyenes út volt számomra. A csoport- és évfolyamtársaimtól rengeteget tanultam. Az egyetem alatt ismerkedtem meg a DOPP csoporttal és barátaival, Ducki Krzysztoffal, Orosz Istvánnal, Pócs Péterrel, Pinczehelyi Sándorral, valamint Árendás Józseffel és Baráth Ferenccel. 

Mi szolgál neked inspirációul a plakáttervezéshez? Miből merítkezel?

Az ő pályájuk, tervezői attitűdjük és barátságuk jelentik számomra az inspirációt. Az egyes munkáknál mindig keresem az olyan megoldásokat, amelyek vizuális metaforával és többlet jelentéssel fejezik ki a megrendelőim, valamint az én gondolataimat az adott témáról. 

Mit javasolnál egy pályakezdőnek? Mire figyeljen egy hallgató, ha plakáttervező szeretne lenni?

A legfontosabb, hogy mindig legyen “nyitott és éhes” az ember az új dolgokra, valamint folyamatosan keressük a járatlan utakat.